By: Steffy
♥♥♥♥♥♥♥♥♥
"Egy-két-hár-négy
Emeld fel a fejed, s nézz
Mond el nekünk, hogy mi bánt
A mi sulink az életbe ránt
Megnyerünk mi minden csatát
S az ellenséget legyőzzük hát!"
-Jó lányok, mára ennyi, de holnap 3kor újra próbálunk mindent, mert nemsokára verseny-mondtam, majd elindultam az öltözőm felé.
Még be sem mutatkoztam, jaj, de faragatlan vagyok.
Emma Wood vagyok, 18 éves, most fejezem a gimit. Én vagyok az Los Angeles-i pomponcsapat kapitánya. Egy jó módú családba születtem, mindenem megvan. Szinte sosem kellett nélkülöznöm. Hogy is fejezzem ki magam...élvezem az életet :P A város összes szórakozó helyében buliztam már, és meg kell hogy mondjam, fantasztikus volt. Szóval....röviden ennyi az életem. Ez vagyok én :)
Szóval, ott tartottam, hogy elindultam az öltözőm felé. Levettem a szerelésemet, és átöltöztem a kis ruhámba. A megjelenésem számomra nagyon fontos. De hát...hogy is mondjam....gyönyörű vagyok. Legalább is ezt hallom minden egyes embertől :)
Örülök is neki, mert így nem érzem magam a elhízott fókának.
Miközben a folyosón sétáltam kifelé, találkoztam, Amberrel és Kimmel. Ők a barátnőim, mindenben segítenek nekem. Nem tudom mi lenne velem nélküle.
Beültem a kocsimba és hazafelé vettem az irányt.
Imádom LA-t, itt mindig süt a nap, csodálatos minden. Imádok élni, azt hiszem, szerencsés vagyok hogy ilyen életem van.
Útközben még beugrottam az egyik Chanel üzletbe, és vettem egy csini cipőt.
***
Fél órával később már a házunk előtt parkoltam le.
Beléptem, és elém tárult a hatalmas nappali.
-Jó napot John, kérem szóljon a szüleimnek, hogy itthon vagyok-mondtam, majd ledobtam a táskám a kanapéra
-Rendben kisasszony-mondta, majd elment.
Felmentem a szobámba, majd laptopozni kezdtem.
-Hercegnőm gyere le légyszíves- hallottam apum hangját
-Megyek, válaszoltam, majd lerobogtam a lépcsőn.
-Tessék, szólaltam meg, és feszengve hallottam, hogy mit mondanak a szüleim.
-MI? EZT NEM TEHETITEK! HAGYJATOK BÉKÉN, NEM AKARLAK LÁTNI TITEKET!-ordítottam, majd sírva felszaladtam a szobámba, és zokogásba törtem ki.
Ez lett volna a prológus, és várom a visszajelzéseket :)
